"Izrael, a zsidó nép nemzetállama"

2014.02.03. 21:07 kozelkelet

israel.jpg

Izrael állam kikiáltása, azaz 1948 előtt a világ egyik legrégebbi kikötővárosának tartott Jaffa még arab többségű volt, 1950 óta azonban Tel-Aviv része, s főleg zsidók lakják: a keresztények és a muzulmánok a település lakosságának egyharmadát teszik ki. A BBC a kikötővárosban járva próbálta felmérni Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök legutóbbi kijelentésének fogadtatását: azaz hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy a palesztinoknak zsidó államként kellene elfogadniuk Izrael államot.

"Teljesen jogos, hogy Bibi (Benjamin Netanyahu) ilyet kér, mert ez nagyon lényeges: ez egy vallási harc, nem a földről szól" - nyilatkozta az egyik zsidó lakos, Janine. "A keményvonalas muszlimok nem képesek elismerni a zsidókat emberi lényként ezzel a jogukkal. A Nyugat szeretné, ha e feltételt nem kellene figyelembe venni, de ezt egyszerűen nem lehet". A palesztin Mahmúd természetesen ellenzi Netanyahu megközelítését: "Minden héten azt halljuk, hogy ez egy zsidó állam, az arabokat el fogják költöztetni, száműznek minket. De mi nem veszünk tudomást róluk. Itt maradunk".

Az arab-izraeli béketárgyalás időközben újabb szakaszához ért, s több lap is kiszivárogtatta John Kerry amerikai külügyminiszter béketervének pontjait. Eszerint Izrael egy előre meghatározott ütemterv szerint kivonul az 1967-es vonalak által határolt Ciszjordániából, kivéve a Jordán-völgyet és bizonyos teleptömböket, cserébe lemond egyes, megszállás alatt tartott területeiről, a Ciszjordániát és Jordániát elválasztó határvidékre pedig "példátlan biztonsági intézkedések" fognak vonatkozni.

A terv értelmében Kelet-Jeruzsálem lenne az eljövendő palesztin állam fővárosa. Sokan sérelmezik, hogy a palesztin menekültek visszatérésének joga kimaradt a Kerry-féle béketervből, ami legalább akkor megütközést keltett, mint az a feltétel, hogy a palesztin félnek el kell ismernie Izraelt mint a zsidó nép nemzetállamát. Maga Netanyahu hajthatatlan, és úgy látja, hogy ez utóbbinak a garantálása az "igazi béke" egyik eleme. Az egyik múlt heti tel-avivi biztonságpolitikai konferencián felszólaló kormányfő szerint ez a konfliktus gyökere, s utalt az 1921-es jaffai összecsapásokra. "Akkor még nem voltak telepesek (...), nem voltak palesztin területek (Gáza és Ciszjordánia). Ellenállás volt a zsidó jelenléttel szemben, egy olyan ellenállás, amely azóta csak nőtt".

Maguk a palesztinok több mint húsz éve, az oslói egyezmények előtt ismerték el Izraelt - igaz, annak zsidó jegyei nélkül, ennek ugyanis súlyos következményei lennének az 1948-as és az 1967-es arab-izraeli háborúk során elmenekült palesztinok, valamint az Izrael lakosságának 20 százalékát kitevő arab lakosság jogaira. A BBC-nek nyilatkozó palesztin tisztviselők szerint ez az utóbbi években vált igazán hangsúlyossá, ami jelentősen megnehezíti a béke megteremtését; Nabil Shaath főtárgyaló például rámutatott: Egyiptomnak és Jordániának sem kellett zsidó államként elismernie Izraelt, amikor sikerült békét kötniük Tel-Avivval.

via BBC

Címkék: menekültek Izrael Netanyahu

A bejegyzés trackback címe:

http://kozelkelet.blog.hu/api/trackback/id/tr215795898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.