Hamasz 2.0

2009.08.09. 12:18 közelkelet

 

A januári gázai háború elhomályosította azt a tény, hogy az iszlamista mozgalom soha nem látott ideológiai változáson megy keresztül, amire a Nyugatnak oda kell figyelnie – írta a Foreign Affairs hasábjain Michael Bröning.
 
Évtizedeken keresztül nyugati döntéshozók a Hamaszban egy olyan terrorista szervezetet láttak, amely Izrael állam megsemmisítésében érdekelt, s soha nem fogadja el a kétállamos berendezkedésen alapuló területi kompromisszumot. Ezt a megállapítást Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök is megismételte július 14-i tel-avivi beszédében; Barack Obama kairói látogatásakor ugyan vonakodott a Hamaszt „terrorista szervezetnek” nevezni, azonban a szervezet megreformálására sürgetett. Ezzel tiszta vizet öntött a pohárba: amennyiben a közel-keleti konfliktus során a Hamasz a politikai rendezés főszereplőjévé kíván válni, az USA, Izrael és a térség államainak mércéjéhez kell alkalmazkodnia.
 
A nyugati politikusoknak korábban a Hamasz kompromisszum-képtelensége volt közel-keleti politikájuk meghatározásakor az egyik sarokkő, amely megakadályozta a szervezethez való közeledést – ezt a terrorista cselekményekkel és a mozgalom ideológiai ortodoxiájával, rugalmatlanságával magyaráztak. Ennek alátámasztására rendre a szervezet 1988-as alapító manifesztumát citálták, amely antiszemita kijelentéseket tartalmaz és Palesztina földjének felszabadítását tűzi zászlajára – erőszakkal.
 
A változás azonban elkerülte a kritikusok figyelmét – állítja Bröning, aki szerint az okirat többé már nem esik akkora súllyal a latba a mozgalom ideológiájának meghatározásakor. Ettől már 1990-től kezdett eltávolodni, jóllehet annak megtagadásáról még korai lenne beszélni. Mahmoud Ahmad al-Ramahi, a szervezet egyik vezetője egyenesen odáig ment, hogy az okirattal kapcsolatban kijelentette: „fontosságát nem szabad összekeverni a Szent Koránéval”. A szerző megjegyzi, hogy a nyugati döntéshozóknak ideje megfontolniuk a Hamaszhoz való közeledés lehetőségét, s megnézniük, hogy a szervezet újabban mit ért el politikailag.
 
A Hamasz 2006-ban a politikai rendszeren kívül álló, dogmatikus szervezetből a palesztin politika ellenzéki pártjává vedlett, majd a lépést egy radikális ellenzéki pártból való, a palesztin területek többségi pártjává alakulás követte, a 2006-os választások után pedig de facto a gázai övezet irányítója lett. Meglepően rövid idő alatt a szervezet felhagyott a vallási retorikával és Palesztina erőszakkal való felszabadításának hangoztatásával, s a szekuláris, pragmatikai alapon történő államépítésre helyezte a hangsúlyt.
 
A 2006-os választásra készülődve a fegyveres ellenállás helyett már a bírói reform, magasabb színvonalú oktatás és lakhatás, jobb egészségügy, valamint környezeti politikával kampányoltak. A földcsuszamlásszerű győzelmet ráadásul egy olyan választáson aratták, amelyet demokratikusnak és korrektnek tartottak.
 
A gázai övezetet irányító miniszter, Ismail Haniyeh által kibocsátott irat tanúsága szerint a Hamasz egy radikális, fegyveres szervezetből egy kormányzásra törekvő párttá lényegül át, amely dokumentum ráadásul nem említi a fegyveres ellenállást, vagy az Izrael-ellenes agitációt, e helyett az államépítésre és a gazdaságpolitikára fókuszál, a fenntartható fejlődés érdekében pedig a „nemzetközi befektetést” is el tudja képzelni. 2007 júniusában, a palesztin egységkormány zátonyra futásával és a gázai puccsal (a Fatah kiebrudalásával) új helyzet teremtődött: a modern Közel-Kelet történetében először egy szunnita vallású fundamentalista szervezet kerített birtokába egy terület fontos részét, annak homogén populációjával együtt.
 
A Hamasz a palesztinok egyharmadának feletti uralmával a kormányzás feladataival találta szembe magát; az államépítés részeként adót gyűjtött, határt ellenőrzött és a biztonsági erőket reformálta meg. Amikor pedig szembesült a köztisztviselők sztrájkjával, nem a szomáliai, vagy afgán hadurak jellemezte példák után nyúlt: nem a „hagyományos iszlám” kormányzási formákat vette elő, hanem a párthoz lojális aktivistákkal töltötte fel a palesztin intézményeket Gázában.
 
A szerző szerint azonban nem kell elhamarkodottan piedesztálra emelni a szervezetet: a Hamasz továbbra is tekintélyelvű, gyakoriak az emberi jogok semmibe vétele, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig korlátozott.
 
Azonban enyhülés következett be a korábbi merev, konfrontatív retorikával szemben is. Khaled Mashal, a Hamasz vezetője a Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök korábbi kijelentéseire reagálva júniusban Damaszkuszban finomhangolt beszédstílusán, amikor Haniyehez hasonlóan az 1967-es határokon belüli Palesztin állam megalapítására szólított fel. Ez nagy előrelépés a Hamasz okiratának antiszemita jellegéhez képest, amelyben kategorikusan az „összes palesztin föld felszabadítására szólít fel.” – hívja fel rá a figyelmet a kutató.
 
Mindezek ellenére a Hamasz vezetőinek várakozásaival ellentétben nyugati részről erős indifferencia volt érzékelhető Mashal beszédét követően is, ugyanis a palesztin szervezet hivatalosan továbbra sem fogadja el Izrael állam létét a létezésre. Nyugati megfigyelők ezt az ellentmondást hovatovább taktikai húzásnak tartják, s cáfolnák, hogy a Hamasz megváltozott volna. A Hamasznak azonban ez a kétértelműség kiemelt jelentőséggel bír a közeledő választások miatt, ugyanis szükségük van arra, hogy fenntartsák kissé bizonytalan helyzetüket legitimitásuk fenntartására, mint az Iszlamista Ellenállási Mozgalom Gázában és a Nyugati Parton.
 
Izrael zsidó államként való elismerésének következtében nemcsak a Hamasznak a palesztinok közötti rangján esne csorba, hanem gyengítené a pozícióját Izraellel szemben is. Izrael jogának el nem ismerése nem szabad, hogy kizárja a diplomáciai kötelezettséget a palesztin szervezettel. A pragmatikus politikai engedmények mindig is megelőzték az elvont ideológiai fordulatokat – vallja a szerző. Bröning erre a 20. századi európai szocialista mozgalmakat, valamint a Kínai Népköztársaság példáját hozza fel, amely ugyan továbbra is hű maradt a kommunizmushoz, de már olyan gazdasági zónákat létesített, ahol szárba tudott szökkeni a kapitalizmus is.
 
A Hamasz felhagyott azzal a politikával, hogy csupán terrorista szervezetnek tartsák számon – foglalja össze a kutató, aki szerint a szervezet megmutatta, hogy képes a politikai fejlődésre és az ideológiai pragmatizmusra. Az ideológiai változást ráadásul a Hamasz összes (a damaszkuszi, Mashal vezette héják is) frakciója támogatja. A szerző sajnálatának ad hangot, hogy Washingtonban ezt még nem ismerték fel, a külügyminisztérium szóvivő-helyettese szerint ugyanis a „Hamasz még mindig Izrael elpusztításában hisz.”
 
Bröning felszólítja a nyugati döntéshozókat, hogy hagyjanak fel a Hamasz bojkottálásával, s szerinte az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseiknek olyan jelzéseket kellene adniuk, amely egy a Hamaszt is magában foglaló palesztin kormány elfogadását feltételezi. Csak az előfeltételek nélküli tárgyalások fogják áthidalni az ideológiai szakadékokat és fogják közelebb hozni a feleket a kétállamos megoldás és a tartós izraeli-palesztin béke felé.
 
Forrás:Foreign Affairs

 

Címkék: usa izrael hamasz

A bejegyzés trackback címe:

https://kozelkelet.blog.hu/api/trackback/id/tr751298002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lacapc 2009.08.10. 10:00:05

hát azért nem tenném tűzbe a kezem a hamasz konformizálódásával kapcsolatban. különösen úgy nem, amint látjuk, a fatah képviselői egymást túllicitálva zsidóznak, fegyveres harcra szólítanak fel izrael ellen stb. (gondolom most az usa külpolitika fogja a fejét, még egy hétig tart a fatah "konferencia" és zsidókat a tengerbe lesz a végső dokumnetum). egyszóval a fatah nagyonis hamaszosodik...
Érteni vélem Bröning úr szándékait: mivel egy huszonharmadrendű hamasz dokumentum nem említi Izrael elpusztításának szükségességét, ezért már nem is terrorszervezet, hanem tárgyalóképes partner. Szép. Csak azt hadd kérdezzem meg: hány rakétát is lőnek ki Izraelre naponta? Mennyi búzát is tárolnak a csempészalagutakban?

III. Konrad 2009.08.11. 13:46:02

Lac:

- Szeva, Pajtás!!!

:)))

De jó, hogy itt vagy...

OK, szóval...

Ilyenkor, az ilyen össznépi, valóságtól teljesen elszakadt iszlamista (esetünkben: fatahos) őrjöngésekre szokták azt mondani a Nagyon Okos és Tájékozott Nemzetközi HÍrelemzők, hogy:

"ez csak a nép felé szóló retorika, nem kell komolyan venni, mert hát tudjuk, ők már csak ilyenek, ilyen az arab - iszlamista néplélek (????), de amúgy békét akarnak..."

:)))))

Az ám, a hülye is láthatja:

- A fatah BÉKÉT akar!

Elohim BesHamaim...(Uramisten...)

Lacapc 2009.08.11. 16:49:06

Szevasz Konrád!
Én is örülök a találkozásnak (ami sajnos nem túl nehéz, ugyanis elég kevés az ilyen jellegű blog)
További jó vitákat kívánok (akár egymással is), de mi legalább tiszteljük egymás szegycsontjait! :))))

III. Konrad 2009.08.11. 17:36:35

Lac:

KOMÁM!!!

Hát itt vagy!

:)))

Éppen most írtam a Napi Dzsihadra egy jóféle bejegyzést, a "Kívánd halálod" című korábbi cikkhez, melyre az említett bejegyzés elején leírtak szerint lettem újra figyelmes.

Nyilván emlékszel még muffnyix ámokfutására, na, arra reagáltam - még ha megkésve is, mert hát akkoriban 16 - 17 órákat dolgoztam naponta, a világom sem tudtam.

Most éppen van időm, még úgy két hétig...

Maradj itt, olvass, kommentelj, lehetnek itt is érdekes dolgok...és hozd a többieket is, ha el tudsz érni bárkit is a korábbi csapatból.

Konrad

III. Konrad 2009.08.11. 17:45:39

És Lac, még ez:

- A szegycsontom is köszöni, jól van, sőt, nagyon is!

Egy elég jó felépítésű, 91 kilós test hordozza jelenleg, ha - ha!!!!!

***

Félre a tréfát:

- Láttad bolek zoltán legutóbbi megnyilvánulásait?

Kibújt a szög a zsákjából, rendesen.

És én még korábban azt írtam, boleket a muzulmánok között, és emberileg is sokra tartom...és hogy ha minden muszlim olyan mentalitású lenne, mint ő, semmi gond nem lenne velük az égvilágon...

Hát, tévedtem.

Peter korábban megmondta világosan:

"nincs olyan, hogy mérsékelt muszlim".

Mostanában kezdem belátni, hogy igaza van.

Lacapc 2009.08.13. 16:00:14

@III. Konrad:
Szia Konrád!
nem láttam Bolek Zoltán legutóbbi megnyilvánulását. én csak azt láttam, amiben nagyon elítéli az erőszakot és öngyilkos merényleteket. Nocsak, van valami változás a teológiában? :))
Leírnád a linket ?

III. Konrad 2009.08.13. 17:12:32

Lac:

- Erről itt most nagyon nem szeretnék semmit írni, mert egy teljesen értelmetlen ordítozásba, hőzöngésbe torkollna, amennyiben bizonyos egyedek meglátnák, mit írok ide.

Ha éredkel, írj az email címemre.

Érdekel?

Na, ne számíts semmi bombasztikus leleplezésre, nem erről van szó. Egyszerűen csak mindig figyelek bizonyos híreket, ahogy szoktam, és öszevetem eddigi ismereteimmel.

Aztán láttam valami "érdekeset".

Hm?