Az Al-Kaida az Iszlám Maghrebben (AQIM – a terrorszervezet észak-afrikai ága) és az afganisztáni tálibok keményen elítélték Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azon kijelentését, amely szerint a burka (a muzulmán nők által viselt, egész testet lefedő ruházat) az „elnyomás” és a „lealacsonyítás” jele, s „nem szívesen látott a Francia Köztársaság területén”. A Jamestown Foundation cikkírója, Pascale Combelles Siegel kiemeli, hogy az említett csoportok szerint az elnök megnyilvánulása a Nyugat által az iszlám ellen folytatott háborújának legújabb jele.

 

Sarkozy a francia törvényhozásnak a globális gazdasági válságról tartott közös ülésére időzítette beszédét. Június 9-én a jobbközép Unió egy Népi Mozgalomért 58 képviselője kezdeményezett vizsgálatot a burka és a nikáb körül, amelyben ellenintézkedések megtételére szólított fel. A javaslattevők szerint a burka lealacsonyító, a szekularizmussal és a nemek közti egyenlőséggel pedig összeegyeztethetetlen. Az AQIM emírje, Abu Musab Abdul Wadud szerint a francia elnök kijelentése egy széles alapokon nyugvó, a nyugatnak az iszlám világ felé tanúsított ellenséges magatartását testesíti meg, míg a tálibok szóvivője kijelentette: Sarkozy összejátszik a nyugati vezetőkkel, akik „nem protestáltak Sarkozy legutóbbi állásfoglalása ellen, s ehelyett inkább csöndben maradtak”.

 

A vita kettős problémát jelent a francia hatóságoknak. Az első biztonsági kihívás, ugyanis több mint háromezer francia katona szolgál Afganisztánban és az afgán-pakisztáni határon, amely könnyű célpontként szolgál a revánsot fogadottaknak. Wadud kijelentését komolyan kell venni, ugyanis az épp akkor hangzott el, amikor az AQIM aktivizálta magát Mauritániában, Maliban és Algériában.

 

A második probléma ideológiai és politikai. A fátyol megtiltása mozgósíthatja az iszlamistákat a nyugati célok megakadályozásában és semmibe veheti Sarkozynek az iszlám kisebbség felé tett korábbi engedményeit („az iszlámot ugyanúgy el kell ismerni, mint minden más vallást Franciaországban”). Sarkozy emberi jogi kérdésnek tartja a burka viselése körül kirobbant polémiát, s az iszlám vezetői sem egységesek a kérdés megítélésében, a hiperaktív, ellentmondásos prezident legújabb megnyilvánulása pedig csak olaj a tűzre.

 

A francia kormány és a közvélemény túlnyomó többsége ugyan ellenzi a feltűnő vallási jelképek, így a burka és a nikáb viselését, a szekularizmust, az állam és egyház szétválasztást fennen hirdető Franciaországot azonban ismét komoly erőpróba elé állítja az iszlám ruházat kérdése. A kilencvenes években tetőző probléma tehát ismét felszínre került, az pedig előre borítékolható, hogy a közel öt milliós muszlim kisebbség valószínűleg most sem fog e mellett szó nélkül elmenni.

 

Forrás: jamestown.org