Változás a kelet-európai rakétapajzs háza táján

 

A Fehér Ház megváltoztatja a Bush-éra kelet-európai rakétarendszerének tervét, amely olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz az iráni rakéták jelentette veszéllyel szemben – értesült a Wall Street Journal.
 
            „Egy széles körű eljárás után jóváhagytam a védelmi miniszter és az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke egyhangú javaslatait, hogy megerősítsük Amerika védelmét a ballisztikus rakéták támadása esetén” – nyilatkozott Barack Obama amerikai elnök csütörtök reggel.
 
            A Bush-adminisztráció terve ily módon lekerül a napirendről, amely a Lengyel- és Csehországba telepített rakétavédelmi rendszer telepítését tette volna lehetővé. „Az új rakétavédelmi berendezés (…) átfogóbb az előzőnél, amelynek során kipróbált és költséghatékony elemeket telepítünk, fenntartva az amerikai föld megvédése iránti elköteleződésünket” – tette hozzá az elnök.
 
            Robert Gates védelmi miniszter elárulta (aki a második Bush kormánynak is tagja volt), hogy a döntést az iráni fenyegetés jelentette veszély természetének megváltozása indokolta. Hírszerzési jelentésekre hivatkozva a miniszter elmondta, hogy a rövid és hosszú távú rakéták „a tervezettnél sokkal gyorsabban fejlődnek” Iránban.
 
            Széleskörű vita alakult ki Irán nukleáris programjával kapcsolatban, hogy vajon hol tart a fegyvergyártásban; egy a nukleáris táborba aspiráló országnak azonban az egyik legnehezebb feladatot a nukleáris fegyverek miniatürizálása jelenti, amellyel hosszú távú fegyvert tudn kialakítani.
 
            A Bush-kormány által megálmodott ötlet annak idején Moszkvát is feldühítette, amely szerint a terv a saját interkontinentális ballisztikus rendszerére jelentett volna veszélyt, azonban Washington ezt mindvégig cáfolta.
 
            Az Obama-adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy európai szövetségesei egyre sürgősebb kihívással néznek farkasszemet az iráni rövid és hosszú távú rakéták jelentette veszély miatt, ezért inkább a regionális védelmi rendszer kialakítását rendeli el, amely kevesebb vitára adhat okot.
 
            A Bush-terv miatt az Iszkander rakéták lengyel határba való telepítését kilátásba helyező orosz kormány most üdvözölte a legújabb amerikai lépést, azt azonban leszögezte, nem látja értelmét, hogy további engedményeket adjon. Dimitrij Medvegyev elnök „felelősségteljes lépésnek” nevezte a bejelentést.
 
            Jan Fischer, a cseh átmeneti kabinet miniszterelnöke telefonon értesült a tervezett amerikai lépésről. Varsó nem tervezi, hogy azonnali közleménnyel reagáljon a fejleményekre.
 
            A rakétavédelmi rendszerben történt változás kritikusai úgy látják, hogy Washington ezzel a lépésével Moszkva együttműködését keresi a legújabb Irán-ellenes szankciók megnyeréséhez, amennyiben a perzsa ország nem hajlandó lemondani vitatott nukleáris programjáról. Oroszország, mint az ENSZ BT állandó tagja, vétójogával élve korábban már keresztbe tett az Egyesült Államoknak, amely új szankciókat szeretett volna életbe léptetni Teherán ellen.
 
            Jelenlegi és egykori amerikai tisztviselők szerint Washington nyitva hagyja az opciót a lengyel és cseh tervek felmelegítésére, amennyiben Irán hosszú távú rakétáit tovább tudná fejleszteni.
 
            Míg az oroszok ünnepelhetnek, addig a „lengyelek idegesek” lehetnek – állítja egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő, főleg miután az Egyesült Államok bejelentette: új alapokra szeretné helyezni az Oroszországhoz fűződő kapcsolatát. A lengyel jobbközép kormány támogatta a Bush-adminisztráció tervét, Obama most pedig azon fáradozik, hogy mind Lengyelországnak, mind Csehországnak alternatív javaslattal álljon elő, amellyel bizonyíthatná elköteleződését NATO-szövetségeseinek megvédésére – Lengyelország például amerikai katonák által felügyelt Patriot rakéták telepítéséért lobbizik.
 
            A Pentagon Rakétavédelmi Irodája már évek óta a telepítés mellett kardoskodik, állítását pedig arra alapozza, hogy Irán 2015-re hosszú távú rakétákkal rendelkezhet, újabban azonban ezt több szakértő is vitatta.
 
Forrás: Wall Street Journal

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kozelkelet.blog.hu/api/trackback/id/tr741389507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lacapc 2009.09.18. 10:21:45

amerika nagyon hazárd játékot játszik ezzel a bezárkózással. elfogadom, hogy nem kell a világ csendőrének lenni, de az usa-t nem a partjainál kell megvédeni. hanem például izraelben...Obama kül-és biztonságpolitikája szerintem súlyosan téves

Tilikov (törölt) 2009.09.18. 14:13:32

Én azt olvastam, hogy a Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi rendszert kizárólag az oroszok miatt fújták le. December 5.-én veszti hatályát a velük kötött Start-1 szerződés, és a meghosszabbítás feltételeként szabták meg az oroszok a terv leállítását.

Ez az iráni mese mindig is gyenge lábakon állt. Ha tényleg Irántól védett volna minket, akkor miért a lehető legtávolabb, Lengyelországba telepítették volna az elfogórakétákat, miért nem Törökországba, Bulgáriába, vagy Romániába? Kit akartak ilyen olcsó indokkal átejteni? Az oroszok nagyon jól tudták, hogy ellenük irányul, és el is érték amit akartak.

Most meg jön ez az arcmentő szöveg, ami egyébként teljesen összefüggéstelen. "A rövid és hosszú távú rakéták a tervezettnél sokkal gyorsabban fejlődnek Iránban", ezért aztán nem is telepítünk ellene rakétavédelmi rendszert. Hol itt a logika? Inkább bevallhatnák férfiasan: elvetélt ötlet volt, ami a hamvába halt.

süti beállítások módosítása