Kellenek-e a drónok Irakba?
Az USA elszánt abban, hogy rakétákat, drónokat és más harci eszközöket szállítson Irakba, ám a fegyverek hatása minimális, sőt a fegyverszállítások súlyos kérdéseket vetnek fel a jövőbeni amerikai-iraki biztonsági kapcsolatokat illetően - írja a Foreign Policy amerikai külpolitikai folyóirat nemzetbiztonsági blogja, a The Complex.
Washington csütörtökön megerősítette, hogy fegyverekkel próbál segíteni a Nouri al-Maliki iraki miniszterelnök vezette iraki kormánynak az erőszakhullám megállítása érdekében, amely során az al-Kaida terrorszervezet több mint nyolcezer iraki civilt ölt meg idén - ez volt egyébként a legvéresebb év 2008 óta az ENSZ statisztikája szerint. Az Egyesült Államok 75 Hellfire levegő-föld rakétát, tíz ScanEagle típusú megfigyelő-felderítő repülőgépet és 48 Raven típusú drónt, valamint F16-osokat szállít Irakba a The New York Times napilap értesülései szerint.
A blog megjegyzi, hogy miközben Szíria, Észak-Korea, Afganisztán és az arab tavasz által érintett országok foglalták le a külügy apparátusát, Irak szinte alig kapott figyelmet az Egyesült Államoktól. Idén ősszel az iraki kormány sürgette Washingtont, hogy küldjön drónokat a mind veszélyesebbé váló al-Kaida elleni harchoz, azonban az USA egyértelművé tette, hogy semmi kedve egy drón-háborúhoz - azaz nem akarja, hogy amerikai katonák felügyeljék a drónokat és hogy ők képezzék ki irányításukhoz az iraki katonákat.
Al-Maliki novemberi amerikai látogatása fordulópontot jelentett, sokan azonban szkeptikusak a kilátásokat illetően. Jim Jeffrey volt bagdadi amerikai nagykövet szerint a Hellfire rakéták és más fegyverek ugyan jól jöhetnek, ám hatásuk korlátozott. A Hellfire ugyanis nem szerelhető fel a gyors drónokra, csak a Cessna-szerű, az irakiak által használt merevszárnyú repülőgépek aljára. Jeffrey szerint Bagdadnak szüksége lenne harci helikopterekre, amiket egyébként az USA tudna is küldeni, csak ki kellene képezni hozzá az irakiakat. A volt nagykövet amondó, minden rendelkezésre álló fegyvert Irakba kellene küldeni.
A kérdés ismét felélesztheti a vitát arról, hogy Washingtonnak mit kellene nyújtania Irak számára hosszú távon - főleg azok után, hogy nem sikerült tető alá hozni az amerikai-iraki biztonsági egyezményt, aminek következtében az amerikai hadsereg nagyobb számú hátrahagyott erő nélkül vonult ki a polgárháborús országból. Kim Kagan, az Institute for the Study of War elnöke úgy látja, hogy Amerika szinte teljesen magára hagyta Irakot a kivonulás után, míg Juan Cole, a Michigani Egyetem oktatója arra az ironikus helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy miközben az amerikai hadsereg a szunnita harcosok ellen küzd Irakban, addig Szíriában őket támogatja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.