„Nincs export és nincs kereskedelmi import sem az Izrael által ellenőrzött pontokon keresztül. Csak a humanitárius segélyeket és szállítmányokat engedik át. A gazdasági aktivitás fogalma szerint csak az alagút-gazdaság létezik” – tette hozzá a világszervezet tisztviselője.

 

            Amikor az iszlamista Hamasz elfoglalta az övezetet 2007-ben, Izrael majdnem az egész parti részt lezárta és blokád alá vette a gázai övezetet, valamint a tengeri határokat. A gázaiak ezért gondoltak megoldásként az alagútra. „Amikor a blokád először érvénybe lépett és az izraeliek kezdték a gáz és a fűtőanyagok importját megakadályozni, a helyiek más források után néztek” – nyilatkozta egy rafahi bolttulajdonos, aki maga is csempészett holmikkal üzletel. „Az alagúton folyó kereskedelem azonban drága, a vásárlóknak pedig az összes, Kairóból érkező költségeket meg kell fizetniük, amíg a cikk a gázai övezetben a birtokukba nem kerül”.

 

            Rafah települése az alagút-gazdaság központja. A Najma-téren tévékészülékek, ventilátorok, turmixgépek, generátorok, hűtőszekrények, mosógépek és sütők találnak gazdára. S ez csak az elektromos készülékek piaca. Nyugatabbra cigaretta, csipsz és cement található nagy mennyiségben. Távolabbra pedig az alagút-gazdaságot éltető mindennapi eszközökkel találkozik az ember: lapát, kötél, csiga, zsineg, csákány, csavar és csavarhúzók minden méretben.

 

            A város alagútjai a nyolcvanas évek óta vannak forgalomban, de azokat akkor még sokkal titkosabb kereskedelemre használták. A 2007-es blokád életbe léptetésekor a palesztin intifáda számára csempészett fegyverek adás-vételét szervező hálózatot egy olyan rendszer váltotta fel, amely a gázaiak számára a külvilággal való összeköttetést jelenti. Az alagút munkásai szerint több száz van belőlük, legtöbbjüket kereskedelmi cikkek behozatalára használják; néhányukban még autókat is csempésznek.

 

            Izrael számára az alagutak mindig is érzékeny politikai kérdésnek számítottak, először a fegyverek, majd a Hamasszal való kapcsolatuk miatt, mivel sokak szerint a palesztin szervezet aratja le a profitot. A január eleji gázai háború során az izraeli erők az alagúthálózat és az övezet infrastruktúrájának nagy részét lerombolta. A földalatti rendszert építők azonban visszatértek, s egy másik üzlettulajdonos szerint „még ha Izrael az egész alagúthálózatot le is rombolja, az alagutat újra és újra kiássák”.

 

            Rafah lakói tudják, hogy az alagút köré épített gazdaság veszélyes. Az izraeli légi csapások mellett a beomlások és a balesetek – mint például az áramütés – elég gyakoriak. A gázai egészségügyi minisztérium becslése szerint 2007 óta százhúsz ember halt meg az alagutakhoz köthető balesetekben. Az elkeseredés azonban nem tántorítja el a munkásokat. A blokád miatt az övezet munkanélküliségi rátája a legmagasabb a világon.

 

            Sokak szerint a blokád feloldása mindent megváltoztatna. „Azt lehet mondani, hogy a gazdaság egyszerűen nem létezik. A kereskedelmi szektor minden szegmense romokban, beleértve az infrastruktúrát is” – tette hozzá John Ging.

 

Forrás: TIME