„Az emberek általában összefognak a nehéz időkben és Egyiptom most épp nehéz időket él” - mondta Ayman Nur, az al-Ghad párt vezetője és korábbi elnökjelölt, aki idén szabadult ki a börtönből.

 

A múlt héten az egész egyiptomi politikai palettát képviselő csoportok gyűltek össze Ayman Nur kairói "főhadiszállásán", hogy demokratikus reformokat követeljenek és tiltakozzanak az ellen, hogy Hoszni Mubarak elnök a hatalmat fiának akarja átadni.

 

„Az alkotmányunk köztársaságé, nem monarchiáé” - mondta Nur.

 

Habár mindkét férfi tagadja, sokan hiszik, hogy a 81 éves Mubarak elnök, fiának, Gamalnak akarja átadni az ország irányítását. Gamal Mubarak jelenleg is a Nemzeti Demokrata Párt főtitkár helyettese. Bár pár évvel ezelőtt még Alaa Mubarak, Gamal testvére is esélyesnek tűnt arra, hogy apja utódja legyen, korrupciós botrányok következtében azonban mára ez már lehetetlennek tűnik. Mubarak elnök népszerűsége is drámaian csökkent, amikor napvilágra került, hogy Alaa fia milyen sokat nyert a kormányzati tenderekkel és az állami vállalatok magánosításakor. A jelenlegi elnök mindkét fia közvetlenül, vagy közvetetten részvényese több nagyvállalatnak is.

 

Nur, akit sokan szerint koholt vádak alapján börtönöztek be, miután 2005-ben Mubarak ellen indult a választásokon, reméli, hogy a nemzetközi nyomás hatására majd részt vehet a következő elnökválasztáson.

 

Más ellenzéki pártok is elkezdtek már javaslatokat tenni a 2011-es választás jelöltjeit illetően. A liberális Wafd párt például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatóját, Mohamed ElBaradeit kérte fel, hogy induljon.

 

A Muszlim Testvériség szintén nagy erőkkel készülődik a választásokra. „Készen állunk a következő választásokra” - hangsúlyozza Farid Ismail, Egyiptom legnagyobb és legjobban szervezett ellenzéki pártjának egyik parlamenti képviselője.

 

Habár az iszlamista pártot hivatalosan betiltották, tagjai 2005-ben a parlamenti helyek egyötödét szerezték meg független jelöltekként.

 

Az elmúlt pár év során a párt több száz tagját csukták börtönbe.

 

 

A Muszlim Testvériség a legrégebbi iszlamista csoportosulás, a szervezetet Haszan al-Banna alapította 1928-ban, Egyiptomban. A Muszlim Testvériség az arab világ több országában is jelen van. A Gáza-övezetet irányító, több nyugati állam által terrorista szervezetnek bélyegzett Hamasz a Muszlim Testvériség katonai szárnya.

 

Még 2007-ben Mubarak elnök a Muszlim Testvériséggel kapcsolatban elmondta, a párt igen nagy fenyegetést és veszélyt jelent Egyiptom biztonságára, és amennyiben hatalomra kerülnek, a világ minden valószínűség szerint el akar majd határolódni tőle. Akkor többek között azzal riogatta az embereket, hogy ha a szóban forgó párt hatalomra kerül, sokan elhagyják az országot, megnő a munkanélküliség, a befektetők elkerülik az országot és Egyiptom elszigetelődik a világ többi részétől. Nemsokkal az egyiptomi elnök nyilatkozata előtt a Muszlim Testvériséghez kötődő diákokat kizárták a diákönkormányzati választásokból, majd tiltakozások kezdődtek. Az egyiptom kormány úgy reagált a tüntető megmozdulásokra, hogy a párt mintegy 200 tagját – köztük a pártvezető helyttest is – letartóztatta.

 

 

Egyiptomban, Kafr-El Meselhaban született 1928. május 4-én. A középiskola elvégzése után beiratkozott az Egyiptomi Katonai Akadémiára, ahol BA diplomát szerzett hadtudományból, 1949-ben. Volt katona, vadászpilóta, végigjárta az egyiptomi légierő ranglétráját, mielőtt mostani pozíciójába eljutott. Hoszni Mubarak 1981-ben, Anwar Szadat halála után lett Egyiptom elnöke. Az elmúlt több, mint húsz év során a palesztin-izraeli megbékélés egyik kulcsfontosságú szereplője volt. Szerepet vállalt többek között a három évvel ezelőtt elrabolt izraeli katona, Gilad Shalit kiszabadítását célzó tárgyalásokban is. Hatalomrakerülése óta legnagyobb ellenfelének a Muszlim Testvériség nevű párt számít, melyet – bár megtűrnek – hivatalosan betiltottak. Mubarakot eddig hatszor próbálták meggyilkolni és összesen négyszer választották újra, utoljára 2005-ben. Az országban jelentkező belső feszültségek és a külföldi nyomás hatására kénytelen volt bizonyos reformokat eszközölni a közelmúltban, melyek lehetővé tették a többjelöltes, közvetlen elnökválasztás megtartását.

 

Habár Egyiptom változtatásokat hajtott végre alkotmányában, hogy ellenzéki politikusok is részt vehessenek az elnökválasztásokon, a lehetséges jelölteknek még mindig igen komoly követelményeknek kell megfelelni a részvételhez. Továbbra sem engedélyezett a vallási politikai pártok számára a választásokon való indulás.

 

Forrás: BBC, ynetnews, Afrikatanulmanyok.hu