Médiaháború Egyiptomban: célkeresztben az al-Dzsazíra
Mindenki gyanús, aki a hivatalos állásponttól eltérően szemléli az eseményeket Egyiptomban - írja a BBC azok után, hogy őrizetbe vették az al-Dzsazíra hírtelevízió négy munkatársát.
Velünk, vagy ellenünk: úgy tűnik, az egyiptomi kormány egyre inkább így kezeli a médiát, az utóbbi kategóriába pedig azok tartoznak, akik a december végén terroristaszervezetté nyilvánított Muszlim Testvériséggel vannak (erről itt lehet bővebben olvasni).
A "médiaháború" a hatalmi harc része Egyiptomban, ugyanis korábban szinte minden olyan arab nyelvű csatorna működését beszüntették, amelyről úgy tartották, hogy a Muszlim Testvériséggel szimpatizál. Legtöbbjüket már néhány órával Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök megbuktatása után elnémították, ám az al-Dzsazíra talpon maradhatott, holott a hírcsatorna folyamatosan tudósított a Murszi-barát tüntetésekről, megszólaltatta a Rabaa el-Adavíja mecsetnél történt mészárlás túlélőit és exkluzív interjúkat készített a hatóságok szorításából kibújó iszlamista vezetőkkel.
A Testvériségnek nyújtott erőteljes támogatás a szervezet szócsövévé tette a csatornát, emiatt szálka lett az új egyiptomi kormány szemében. Az al-Dzsazíra nélkül a rezsim az egész egyiptomi médiát uralná, ebből a szempontból teljesen érthető a hatalom frusztrációja - írja a BBC elemzője. Kétség sem férhet hozzá, hogy Kairó - ha képes lenne rá - beszüntetné a csatorna működését, de erre kicsi az esély, lévén hogy a korábbi, erre irányuló kísérleteit sem koronázta siker.
A Mubarak-érában az információs minisztérium többször is megpróbálta elnémítani az al-Dzsazírát: például megakadályozta a kormányzati stúdiók használatát, blokkolta a műholdas kapcsolatot, fogva tartotta a tudósítókat és kiutasította az országból családtagjaikat. Mindezek ellenére a csatorna tovább működött, s fontos szerepet játszott az egyiptomi forradalomban és Hoszni Mubarak egyiptomi diktátor megbuktatásában. A kormány és az-Dzsazíra közötti feszültség a forradalom után is megmaradt. 2011-ben például a hírtelevízió két tudósítóját letartóztatták, majd a csatorna kairói irodáját egy hónap alatt kétszer is felforgatták, miután azzal vádolták, hogy a pánarab televízió Izrael ellen hangolta az embereket.
Még ezek az események sem voltak komolyabb hatással a csatorna működésére, az al-Dzsazírának ugyanis komoly ütőkártya van a kezében: a katari kormány pénzügyi és politikai támogatása. Bár az uralkodócsalád sokkal pragmatikusabb és kevésbé ideologikus, mint a Testvériség, szoros a kapcsolatuk, a stábból - vezető beosztású dolgozók - például sokan tagjai a szervezetnek, ráadásul a hatalmat tavaly átadó katari emír, Hamad bin Kalifa ász-Száni sejk is komoly erőfeszítéseket tett az intellektuális diskurzus irányítására a régióban, különösen ami a "politikai iszlámot" illeti - emelte ki a BBC.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.