Közel-Kelet Blog

 

Az Amnesty International jelentése megrázó képet fest sok palesztin családról, akik azért küzdenek, hogy elegendő vizet biztosítsanak maguk számára az iváshoz és a mezőgazdasági munkákhoz, miközben az izraelieknek – beleértve a Nyugati Part zsidó telepeseit – elég vizük van, hogy fenntartsák az öntözött földjeiket, kertjeiket és úszómedencéiket.

 

A jelentés szerint, továbbá a Nyugati Parton és az 1967-es Hatnapos háború óta Kelet-Jeruzsálemben lakó 450 ezer telepes körülbelül ugyanannyi, vagy több vizet fogyaszt, mint a Nyugati Parton élő mintegy 2,3 millió palesztin. Amíg az Egészségügyi Világszervezet szerint az egy főre jutó ajánlott napi vízmennyiség 100 liter, addig az izraeli vízfogyasztás ennek a háromszorosa, 300 liter, a palesztin vízfogyasztás pedig csupán 70 liter.

 

180 és 200 ezer közé tehető azoknak a vidéki közösségekben élő palesztinoknak a száma, akik egyáltalán nem jutnak folyóvízhez. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint továbbá az izraeli hadsereg „gyakran” megakadályozza, hogy a palesztin lakosok összegyűjtsék az esővizet. Mindezt úgy teszi például, hogy tönkreteszi a ciszternákat, vagy elkobozza a tartálykocsikat.

 

Ugyanakkor a jelentés felhívja a figyelmet a hegyi víztározóból érkező víz aránytalan elosztására. A szóban forgó hegyi víztározó, melynek nagy része a Nyugati Parton helyezkedik el, a legalapvetőbb szárazföldi vízforrás mindkét közösség számára, ám Izrael a vízmennyiség 80 %-át veszi el belőle. A jelentés azt is hozzáteszi, hogy az, hogy Izrael – a folyón feljebb pedig Jordánia és Szíria – a Jordán folyó vizét használja, még mielőtt az elérné a Nyugati Partot, megfosztja a palesztinokat attól a lehetőségtől, hogy ők is elgendő és megfelelő mennyiségű vizet használhassanak a folyóból.

 

Habár a jelentés kritikával él a Palesztin Vízügyi Hatóság múltbéli hibáival kapcsolatban, a jelentés nagy része az izraeli megszorításokat és a kútfúrási engedélyek ismétlődő megtagadását tartja felelősnek a kialakult helyzetért.

 

Bár az 1990-es években megszületett oslói szerződés egy igen aránytalan vízelosztást tett lehetővé, a jelentés szerint az egyenlőtlenségek azóta csak súlyosbodtak. Gázában a területet hagyományosan vízzel ellátó tengerparti víztározó vizének jelenleg 90-95 %-a alkalmatlan az emberi fogyasztásra. Az pedig, hogy a zsidó állam nem engedélyezte a víz Ciszjordániából a Gáza-övezetbe történő exportját és a területet embargóval sújtotta, krízishelyzetet teremtett Gáza víz -és szennyvíz rendszerében.

 

Izrael vízügyi hatósága a jelentést „elfogultnak és inkorrektnek” tartja és hozzátette, Izrael teljesítette az oslói szerződésben előírt kötelezettségeket, míg a palesztinok nem elég hatékonyan osztják el a vizet.

 

Forrás: The Independent